Amikor egy családi ház vagy társasházi lakás klímatelepítéséről van szó, a legnagyobb fejtörést mindig a kültéri egység elhelyezése okozza. Ne csúfítsa a homlokzatot, ne zúgjon a hálószoba ablak alatt, és ne foglalja a helyet a teraszon. Ekkor jön az ötlet: „Tegyük fel a tetőre, ott nincs útban senkinek!”
De vajon jó ötlet ez a fizika és a gépek élettartama szempontjából? Klímaszerelőként és a fizikai törvényszerűségeket ismerve nézzük meg a pro és kontra érveket!
Miért tűnik jó ötletnek? (Az előnyök)
- Láthatatlan marad: Megőrzi a ház letisztult homlokzatát.
- Zajvédelem: A kompresszor rezgése és zaja nem közvetlenül az ablak alatt jelentkezik (bár a tetőszerkezet átveheti a vibrációt, ha nem megfelelő a rögzítés).
- Nincs útban: Nem foglal értékes négyzetmétereket az erkélyen vagy a járdán.
A fizikai magyarázat: Miért rossz ötlet a tető a klímának?
Bár a fenti érvek csábítóak, a fizika makacs dolog. A tető – különösen a cserép- vagy lemeztető – a legextrémebb környezet a házon. Nézzük, miért szenved itt a készülék hűtés üzemmódban:
1. A mikroklíma és a hőmérséklet (A hatásfok gyilkosa)
A klíma hűtés közben úgy működik, hogy a beltérből elvont hőt a kültéri egységen (a kondenzátoron) keresztül leadja a környezetnek. Ehhez az kell, hogy a kinti levegő hűvösebb legyen, mint a kondenzátorban lévő forró hűtőközeg.
A tető feletti levegő nyáron nem 35 °C-os, hanem a cserép kisugárzása miatt akár 50–60 °C-ra is felforrósodhat.
A következmény: Minél kisebb a különbség a kondenzátor gázhőmérséklete és a környező levegő között, annál nehezebben tud a gáz lekondenzálódni (folyadékká válni).
A gép hatásfoka (COP/EER) drasztikusan visszaesik, a kompresszornak sokkal magasabb nyomáson kell dolgoznia, ami az áramszámla megugrásához és a gép idő előtti elhasználódásához vezet.
2. A feláramló forró levegő csapdája
A fizika alapvető törvénye, hogy a meleg levegő felfelé száll. A tető lejtőjén felfelé áramló, forró levegőréteg folyamatosan „körbeveszi” a kültéri egységet. Ha nincs komoly légmozgás (szél), a klíma a saját maga által kifújt forró levegőt fogja visszaszívni.
A beépítés mechanikai és szerelési bukandói
Klímaszerelői szemmel a fizikai hatásfok mellett a gyakorlati problémák is óriásiak:
Az olajvisszahordás problémája: Ha a kültéri egység sokkal magasabban van, mint a beltéri, a kompresszorolaj a gravitáció miatt hajlamos felhalmozódni a beltéri egységben. Ha a szerelő nem alakít ki megfelelő olajcsapdákat (szifonokat) a csővezetéken, a kompresszor kenés nélkül marad és megszorul.
A karbantartás nehézsége: A klímát évente tisztítani kell. Palatetőre, meredek cseréptetőre kötélen, nagynyomású mosóval és vegyszerekkel felmászni nemcsak életveszélyes, de a munkadíjat is jelentősen megdrágítja.
Időjárási viszontagságok: A tetőn a gépet telibe kapja a jégeső, a tűző nap (UV-sugárzás, ami eszi a műanyag rácsokat) és a téli hóviharok.
Hogyan lehet EBBŐL mégis jó ötlet?
Ha nincs más opció, és a tetőre kell tenni a kültérit, a következő szabályokat be kell tartani, hogy elkerüljük a katasztrófát:
Megfelelő konzol: Speciális, tetőre tervezett, állítható nehézkonzolt kell használni, és kötelező a minőségi rezgéscsillapító gumibakok beépítése, különben a szoba plafonja úgy fog búgni, mint egy trafóház.
Árnyékolás és szellőzés: Ha lehet, a tető északi oldalára, vagy olyan részre kell helyezni, ahol a tetőszerkezet nem melegszik fel extrém módon.
Hóhatár: Olyan magasra kell emelni a tető síkjától, hogy a téli hóesés vagy a lecsúszó hótömeg ne temesse el a ventilátort (ha fűtésre is használják).
Végszó: Ha teheted, inkább válaszd a homlokzatot, a talajt vagy egy jól szellőző erkélyt. A tetőre szerelés egy kényszermegoldás, ami extra figyelmet, precíz szerelői munkát és sajnos magasabb üzemeltetési kockázatot jelent!